Kellemes estét kívánok!
Életem első blogbejegyzése kerül ki kezeim alól e percekben. Érdekes módon erősen tiltakoztam az ellen, hogy én bármikor is ilyen munkába kezdjek, most mégis itt vagyok. Még nem körvonalazódott bennem igazán, hogy mit is szeretnék kiadni magamból itt és, hogy terveimnek megfelelő e ez az oldal.
Gondolataim szabadjára engedem, s igyekszem olyan írásokkal tarkítani eme oldalt, melyek mások számára sem érdektelenek. Van egy erős késztetés, mely megfogalmazódott elmémben, de sajnos úgy látom, hogy a blogspot nem épp eme tervek megvalósítására alkalmas, viszont megragadott a szépsége, a benne rejlő lehetőségek zöme, így úgy érzem, hogy verseim, gondolataim és történeteim számára megfelelő bölcső lesz.
Köszönöm, hogy megtisztelted e kezdő blogírót figyelmeddel!
Áhááá, végre tudok én is ide írni. :D
VálaszTörlésNagyon szépirodalmian írsz barátosném! Már-már zavaró. :P
A profilodról:
Szerencsére én (legalábbis úgy érzem) azok közé tartozok, akik igazán ismernek; felismerem már a grimaszodból is, hogy mit gondolsz.
Ismerem azt a kifejezést, amikor legszívesebben kitekernéd annak a személynek a nyakát, akivel éppen beszélsz.
Ismerem azt, amikor éppen valami másra gondolsz, vagy esetleg az Alkonyat-sagáról álmodozol.
Ismerem azt, amikor éppen valakinek segítesz a tanulásban, és olyanokat mondasz el neki, amit ő nem tudott. (Ilyenkor kicsit beképzelt vigyor ül az arcodon. :P)
Ismerem azt, amikor valami személyeset kérdezek, amire Te inkább nem válaszolnál. (Ilyenkor azt tetteted, hogy nem tudod, miről van szó, vörös leszel, felhúzod a szemöldököd, és az öklödet húzogatod a szád előtt.)
Ismerem azt, amikor valóban nevetsz, de ismerem azt is, amikor csak a jómodor hozza ki belőled. (Ilyenkor felhúzod a szemöldököd és szélesen vigyorogsz, közben pedig rázod a fejed.)
Ismerem azt, amikor csak megjátszod a sírást, és azt, amikor valóban bánt valami.
Igen, talán mondhatjuk azt, hogy ismerlek.
Köszönöm, hogy ismerhetlek! :)
Anita
Drága Ancsura;
VálaszTörlésIgen, te azon kevesek közé tartozol, akik valóban ismernek és megértenek engem. Jókat mosolyogtam a leírásodon, de nem tagadhatom, hogy kellően pontos volt. :)
Nagyon örülök, hogy vagy nekem!
Viki