2009. november 15., vasárnap

Elmélkedem: A sors


Kellemes estét mindenkinek!

Boldog, felhőtlen napokon vagyok túl. Kedvem a magasba szökkent, s lelkem megnyugvást talált. A gondok elkerültek, a vidám percek pedig sűrűsödtek. Nagyon remélem, hogy semmi nem rondít bele egy jó ideig idilli érzéseimbe.

Elmélkedésem szálát újra felvéve eltöprengtem azon, hogy vajon véletlen e az, hogy megtört az erős ellenállásom a blognyitással kapcsolatosan, vagy esetleg ez egy számomra jó lehetőség, hogy nyissak a világ felé, s megosszam másokkal a gondolataimat.
Régóta azt vallom, hogy nincsenek véletlenek. Létünknek célja van, s annak beteljesítése felé haladunk. Az utunkba kerülő akadályokat nekünk kell legyőznünk, hogy tovább léphessünk, s az a tapasztalat, melyet egy-egy megtorpanás során gyűjtünk, az szükséges ahhoz, hogy végül átszakíthassuk a célszalagot. Tehát sem a rossz, sem a jó történések nem ok nélkül színesítik életünket. Mind-mind egy nagyobb jelentőséggel bír, mint mutatja, s ha sikerül értelmeznünk a jeleket, akkor erősebbek, kitartóbbak és célratörőbbek lehetünk.
Édesanyám szerint mind bábuk vagyunk, akik egy felsőbb ember keze alá dolgozunk. Nem épp a vallások különböző istenire gondol Ő, hanem egy olyan halandóra, aki oly tudás birtokában van, hogy azzal uralma alatt tartja az embereket, s mi mind az ő keze alá dolgozunk.
Érdekes és egyedi meglátásnak tartom az elméletét, de persze ezen kívül számos más sorsról, életünk forrásáról, s annak céljáról keringő elmélet lengedezik a világban. A valódi válasz talán kiteljesedésünk után az ölünkbe hullik, avagy örökre elvész. Nem tudhatjuk, s nem is biztos, hogy érdemes lenne ennek a tudásnak a birtokába jutni, hisz megkeseríthetné amúgy is rövid létünket.
Én azon a véleményen vagyok, hogy saját magunk irányítjuk utunkat. Mindenki egy neki kiszabott úttal születik, de formálhatja, alakíthatja azt a saját tapasztalatszerzései útján. Ha úgy érzi, hogy számára ingoványos talajra érkezne, és felismeri az erre utaló jeleket, fordíthat az út kanyarulatán, mely így már máshova vezetne. Szerintem van beleszólásunk abba, hogy mely vonalon halad végig életünk. Hibáinkat saját magunk okozzuk, s meg kell küzdjünk velük, nem szabad összeroppanunk alattuk.

Mindenkiben ott van a lehetőség, mindenki tehet csodát, s formálhatja a körülötte elterülő világot. Senki nincs beskatulyázva. Bárhonnan ki lehet törni.

Szárnyalj az álmok könnyed fuvallatán, hisz az éj leple alatt, elmédbe burkolózván könnyűnek, s nyugodtnak érezheted magad. Használd az éjt arra, hogy megismerd lelked gyökerét, s lásd meg ott azt, mi vezérli léted!

Szép álmokat!

,,Ne hajolj meg a sors előtt, csak azért, mert az úgy kívánja. Célod van, s aki ismeri a célt, merje birtokolni a rávezető eszközöket is. Ha mégis elgyöngülnél a cél előtt, fordulj a szívedhez tanácsért. Egy kis késlekedés nem árt: ami hamar áll elő, hamar a semmibe vész. Nincs jobb társ az erős szívnél, mely a kellő pillanatban átsegít a bajokon. Élj a szív törvénye szerint!
Akinek célja: a helyes élet – annak eszköze: az emberség."

(Hioszi Tatiosz)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése