Társaság, sport, érzések, Szigeti veszedelem, félelem, boldogság, telihold

Szép estét minden Betérőnek!

Rájöttem, hogy imádom a társaságot. Szeretem, sőt létszükséglet számomra, hogy jókat beszélgethessek másokkal és az, ha valaki megbízik bennem vagy méltat arra, hogy őszintén, értelmesen beszélget velem, rendkívüli és megnyugtató érzés számomra. Jó megismerni különböző nézeteket, elgondolásokat, jellemeket. Szívesen munkálkodnék ilyen területen. Eddig azt hittem, hogy nincsen türelmem az emberekhez, de tévedtem, nagyon is van, hisz bárkit, bármikor szívesen meghallgatok.

Változás következett be az életmódomban. Igazából csupán annyi történt, hogy hétvégente nem itthon ülök a számítógép, a tv vagy egy könyv előtt, hanem a barátaimmal töltöm az estét. Így sokkal teljesebb, kiegyensúlyozottabb embernek érzem magam. Folyton új embereket ismerek meg. Igazából olyanokat ismerek meg közelről, akiket eddig is ismertem, de nem tudtam róluk semmit. Jó érzés nyitottnak és befogadónak lenni.

Ma amúgy focimeccsen voltam. Szeretem az ilyen közösségi sporteseményeket. Jó érzés együtt szurkolni, egy emberként felhördülni, kiabálni vagy örülni. Még a tv előtt közösen nézett mérkőzések, futamok is adrenalin lökettel töltenek el. Vicces lehetek kívülről nézve, amikor kiabálok a tv-vel... :D A probléma az, hogy mások, akik nem élik át velem együtt az ilyen eseményeket, pánikba esnek, hogy mi baj történhetett, mikor felüvöltök... :D Volt már rá pár példa édesanyámmal, apum barátnőjével és legjobb barátnőmmel is. :D Ez a probléma élő meccsen nem áll fent, mert mindenki ugyanezt teszi, éli át. :))

Úgyhogy ma is jó napom volt, remélem, hogy holnap is az lesz és még sokszor máskor.

Közben még a Szigeti veszedelmet is olvasom. Érdekesebb, mint gondoltam. Már pasi ideálom is van belőle, bár amilyen szerencsés vagyok ilyen könyvbeli választás szerint, valószínűsíthető, hogy el fog hunyni (lásd: Harry Potter - ifj. Bartemius Kupor), de talán kivételesen szerencsém lesz. :)

Amúgy a boldogságnak is vannak komoly árnyoldalai... Sajnos együtt jár vele a félelem, amely a boldogság elvesztésére irányul. Nem szeretek félni. Igazából a félelemtől és a gyengeségtől tartok talán a legjobban. De, ha boldog vagyok, akkor félek is, hogy ezt elveszthetem... De inkább leszek félve boldog, mint boldogtalan félelem nélkül. :)

Mellesleg telihold van, úgyhogy mindenki vigyázzon a vérfarkasokkal és vérhattyúkkal!

Jó éjt!

Nem tudom...

Kedves Olvasó!

Nem tudom, hogy miről írjak. Rengeteg dolog van, amit szívesen szétkürtölnék, de mégsem akarom megtenni, mert ha kiadnám magamból, akkor gyengébb lennék, sebezhetőbb. Sokan erre fanyar mosollyal válaszolnának, s azt mondanák, hogy bezárkózom, nem vagyok elég nyitott, s már megint attól tartok, hogy valaki közel kerül hozzám... Tévednek. Tőlem bármikor, bármit lehet kérdezni, s ha valaki őszinte érdeklődéssel fordul felém, akkor választ kap, s nem elutasítást. Az biztos, hogy teljes bizalmam kevés ember élvezi, de előttük tényleg nincs titkom. Másrészt igenis botor szétkürtölni mindent, mert sosem tudhatod, hogy ki mit lel fel benne, miként értelmezi, s nekem nincs szükségem arra, hogy bárki céltáblája legyek vagy esetleges félreértés miatt összekapjak egy számomra fontos emberrel. Könnyen tudom magam a külső körülményektől függetleníteni, s nem valószínű, hogy felvenném, ha bárki esetleg céltáblaként használna, de ha nem muszáj, akkor inkább megkímélem magam attól, hogy energiát kelljen fordítani arra, hogy egy-egy rosszindulatú emberen keresztülnézzek vagy hogy bárkivel rosszban legyen.

Mostanában egész jó napjaim voltak. Érdekes, hogy egyre több embert érzek magamhoz közel. Jó, amikor valaki bizalommal fordul hozzád, kikéri a tanácsod. Én legalábbis mindig boldog vagyok, ha azt érzem, hogy valaki ad a véleményemre, s ha többen is hozzám fordulnak, akkor talán nem is kezelem olyan szörnyen a személyesebb kontaktust, mint néhanapján én gondolom... :)

Tényleg nem tudom, hogy miről írjak... Nincs konkrét téma, amely egy bejegyzés vonalát adhatná... Csaponganak a gondolataim, s azt érzem, hogy mindig új és új bekezdést indítanék valamilyen más témával... Úgy fest, hogy jelenleg túlzottan kavarognak bennem az érzések, mint mostanában szokott lenni. Jobban szeretem mikor letisztázottak bennem a gondolatok vagy talán mégsem... Talán ez így izgalmasabb, érzésekkel telibb, szenvedélyesebb és nem olyan rideg, mint... Nem is voltam/vagyok rideg. Áh... Nem tudom... Hagyjuk...

Jó éjt!